1.Melyek a tudományos fantasztikus művek leglényegesebb közös vonásai?

 

Legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatják be. A jelenben lehetetlennek tudományos vagy pszeudotudományos eszközökkel a lehetséges látszatát adja.

 

2.Milyen történeti/társadalmi körülmények kedveznek a SF művek terjedésének?

 

Krízis, háború, gazdasági válság.

3. Melyek a leglényegesebb közös vonásai a tárgyalt pozitív utópiáknak?

 

Minden utópia a csalódás és a hiány műfaja. Minden utópia szerzőjét az a késztetés hajtja írásra, hogy rosszul érzi magát a jelenvalóság keretei között.(Pl.: Thomas Morus, Campanella, Swift, Huxley, Orwell) Amikor pedig elemezni és általánosítani kezdi rossz közérzetének összetevőit, az adott részletekből a jelen egységes bírálata fogalmazódik meg. Látomás arról, hogy az elfajzott jelennel szemben milyen ígéretes lehet a jövő. Az utópikus alkotás szerzője nem tud másból építkezni, mint a megtagadott jelen elemeiből. A műfaj alapvető jellegzetessége, hogy a jelenkori valóság alkatrészei mintegy megszüntetődve őrződnek meg.(Pl.: az uralkodó gondolati eszmék, hatalmi érdekviszonyok, hétköznapi élet tárgyi és személyi mozzanat). Anyagukat tekintve megmaradnak, de lényegüket illetően előnyükre változnak meg a pozitív utópiában.

4. Melyek az utópiák és antiutópiák fontosabb közös és eltérő vonásai?

 

A pozitív utópiákban a fiktív világ jobb, mint a létező. A negatív utópiában rosszabb. A negatív utópia gyakran ironikus. Nem demokratikus társadalmakat írnak le.

 

5.Milyen különbségek vannak Huxley: Szép új világ-ának kondicionálási gyakorlata és a modern kultúra nevelési eljárásai között?

 

- A képességek nem fejlődnek ki - de a valóságunkban is vannak társadalmi, gazdasági és kulturális kényszerek, melyek hasonló eredménnyel járnak. (A véletlen itt nem a pénz, vagy a képesség, hanem az embrióra csepegtetett vegyszer).

- A szabad akarat hiánya. Mechanisztikus gépezet. A gépezet azonban a hatékonyság jelképe. Egyes ámokfutók az egész rendszer hatékonyságát veszélyezteti - de a hatékonyság világunkban a legnagyobb szentség. Az individualizációval egy csomó kényszer is jár. Egy csomó mindenről lemondunk - megcsinálják helyettünk. A szabadság is: nagy is, korlátozott is.

- Egyenlőség: ellentétben a szabadsággal. Itt van: egyformaság. Az egyenlőség elleni érvelés gyakran az egyformaságot támadja. És fordítva is összekeverik az egyformaságot az egyenlőséggel. Az egyenlőség eleve a különbözők egyenlőségét jelenti. Csak ekkor van értelme az egyenlőséget deklarálni. Egy konkrét társadalmon belül az egyik lehet csak domináns. Eötvös József:  A 19. század uralkodó eszméinek befolyása az államra.

 

Az emberek egyformaságán alapulva lehet stabil társadalmat csinálni? Tévedés. A helyzet épp fordított. A közösség, a tásadalom jellege szabja meg hogy az emberek mennyire egyformák. Stabilan fennálló, nagy kultúrák hoztak létre egyforma embereket. Kína. Egyiptom.

A gyerek egy kis felnőtt - relatíve új pedagógiai fejlemény. A nevelésben a gyerek önként, saját elhatározásából vesz részt: liberális pedagógiai eszmény, 19-20. sz., s nem teljesen sikeres... Bár azzal a joggal rendelkezik, mellyel egy felnőtt, de azzal a tapasztalattal és tudással nem - így hogyan lehetne rábízni a döntést? (Kitérő: MI - tanítóval, tanító nélkül). Tehát a pedagógia általában kényszert alkalmaz, formálja a gyereket. Dönteni kell helyette. No, mi a különbség?

- A kulturális, oktatási processzuson keresztül végrehajtott formálás tökéletlen. (Nem így a kémiai). Nem totális - totális. A szabadság a tökéletlenség eredménye. Gyakran előfordul, hogy a tökéletesség okozza a szörnyűséget: tökéletes kontroll (Orwell). A tökéletesség mint tűrhetetlenség. No de elveket tökéletesen alkalmazunk itt. Akkor az elvvel van a probléma! Hogyan változtassunk az elveken? A kultúra új tagja abszolút mértékben elfogadja a kultúra értékrendszerét - jó az?

-> Antiutópiák világos üzenete, hogy olyan kultúrát tekintünk jónak, mely nem teljesen saját képére és hasonlatosságára akarja formálni az új tagját. Van valamilyen arány - s ez jellemző a kultúrára. Fejlődőképes társadalom. Általános evolúciós stratégia. (Az élőlények variabilitása az evolúció lehetőségét hordozza.) Fejlődőképes társadalom tehát csak változatos, variábilis társadalomban képzelhető el.

- Ki dönt ebben a variabilitásban? Az antiutópiákban hierarchikus struktúrában születnek a döntések, melyek aztán leáramlanak valamilyen módon. A tökéletes totaliáriánus rendszer haldoklik - nem tud alkalmazkodni a környezethez.

-> A nem tökéletesség, a variabilitás az egész közösség érdeke.

 

 

6.Milyen problémái vannak a szabadság és egyenlőség együttes társadalmi megvalósításának?

 

A kettősség, ellentétesség, az ellentmondásosság. Duplagondolkodás. Nem csak a totalitáriánus rendszerekre jellemző. A duplagondolkodás eredménye pl.: a szolgaság - szabadság. De ennél sokkal kifinomultabb verziókkal van tele a világ. Légy önmagad, légy személyiség. Hogyan? Ezt vegyed, ezt az értéket kövesd. Az önmagunkká válás tehát azt jelenti, hogy legyünk ugyanolyanok, mint a többi ember.

 

7. Megváltoztatható-e a történelem? Mit mond erről Orwell az 1984-ben?

 

A történelem folyamatosan átírható, a folyamatosan átíródó történelem szerves része a társadalom identitásának. Hogyan változtatható a történelem? Meg persze felmerül az individuum, a szabadság, stb.

Kinek van joga a magyar történelmet előállítani? Különféle érdekeket lehet kiszolgálni különböző konstrukciókkal. Átírják és mindenki a saját céljaira használja a történelmet. Nincs olyan történet, ami ne ilyen konstrukció volna. Kérdés, hogy a különféle vátlozatok között mennyi az eltérés - van-e közösség a társadalomban? 1956? Forradalom, ellenforradalom, népfelkelés, szabadságharc?

 

A történelem mindig érdekek mentén van előállítva. Az a kérdés, hogy milyen érdekek mentén. A történettudomány más. Megpróbálja megmutatni, hogy bizonyos értelmezések milyen érdekeket szolgálnak ki. A történelmet politikára használják.

 

8.Mi a szerepe a tudományos fantasztikumnak Tarkovszkij filmjében? 

 

A tudományos fantasztikum lehetőséget termet a transzcendencia ábrázolására.

Vallási dimenzió: evilág és nem evilág. Immanencia és transzcendencia. (Tarkovszkij hitt a transzcendenciában, mint olyanban. A világ nem ér véget az evilági érzéki valóságnál. Például az értékek világa - gyakori "következménye" a vallásnak. Filozófiai értelemben ez idealizmus. Így válik lehetővé, hogy az értékeket az emberek "kezébe adjuk".)

 

9. Melyek a meghatározó emberi karakterisztikumok Tarkovszkij szerint?

Az ember az a lény, aki sebezhető. Az ember nem gyógyul. Az öngyilkosság "az emberi" attitűd. Az ember saját magát pusztítja el. Saját magát sebzi meg. Saját maga számára teremt szörnyű világot.

10.Melyek a leglényegesebb közös vonásai az idegeneknek? Mit tükröznek ezek a tulajdonságok?

 

agresszív, ronda, ijesztő, más, ellenséges, fejlettebbek, eltérő fiziológia, más értékek, hasonlóság az emberhez

Emberi vonásokkal ruházzák fel az idegeneket, a jó és a rossz kategóriába sorolva.

A saját félelmeinkkel szembesülünk.

11 Hogyan képzelnéd el az összes tudást magába foglaló könyvtárat?

 

Témák szerint van csoportosítva az összes könyv (irodalom, történelem, földrajz, stb), és ezek a témák is alkategóriákra vannak osztva (magyar irodalom, világ irodalom, stb). A kategóriák és az alkategóriák egymás mellé vannak rendezve. Az alkategória könyvei ábécé sorrendbe vannak rendezve a könyv szerzője szerint.

Egy másik szinten audió dolgok lennének, szintén kategorizálva, egy harmadik szinten a régi újságok, folyóiratokat képzelném el.

Bábeli könyvtár(minden könyv azonos terjedelmű, nagyságú és kötésű. Ezek a könyvek hatszögletű könyvtárszobákban helyezkednek el, és a könyvtárban az összes lehetséges ilyen könyv megtalálható (az összes betűsorrend). Minden hatszög minden falának öt polc felel meg; minden polcon harminckét azonos nagyságú könyv, minden könyv négyszáztíz oldalas, minden oldalon negyven sor, minden sorban mintegy nyolcvan fekete betű.” A betűkészlet 22 betűből áll, ezen kívül van még két írásjel: a vessző és a pont, valamint szóköz, azaz összesen 25 írásjel.)

 

12 Miként próbálja "humanizálni" a tudományt Italo Calvino egyes műveiben?

 

13: Hogyan lehet megfogalmazni a Mátrix c. filmben felvetett alapvető ismeretelméleti kérdést? Milyen válaszok lehetségesek erre a kérdésre?

 

Kissé zavaró téma kuszasága - most mi is történt valójában? mikor voltak igaziak? hogy is van ez, hogy programozva vannak? témája a számítógép, a techno-tudomány jelenlegi állapotának megannyi kérdése körül forog (mesterséges intelligencia, virtuális valóság, "neurointeraktív szimuláció") A filmben a valóság szintjén az emberek tartályokban tárolt energiaforrások, agyukra elektródák csatlakoznak, amiken egy központilag irányított program, a Mátrix fut, idegi stimulusokkal egy teljes, összehangolt világ képzetét gerjesztve. Az alany így joggal feltételezi, hogy ez a "valóság", hiszen semmilyen megszokott inger nem hiányzik. Mi a "valódi" és a "mesterségesen" gerjesztett érzetadat? Ha ugyanis minden az agyban dől el, ki (vagy mi) láthat rá arra, hogy mi a befutó inger kiindulási pontja? A Mátrix ezt a kérdést úgy zárja rövidre, hogy feltehetőleg semmi, mivel az embertömegek "elvannak" agyi stimulusokkal, és néhány deviánstól eltekintve egyáltalán nem merül fel, hogy valami probléma lenne ezzel a valósággal. Azonban ez a néhány alak újabb kérdéseket vet fel. Ha ugyanis valóban mindegy lenne, egyesek miért akarják minden áron tudatukra ébreszteni a tömegeket? A film, ami első ránézésre felépít egy "teljes" redukált valóságot, nyitva hagyja a következő problémát: tegyük fel, hogy Zion, az utolsó emberi város sem maradt meg, nincs ember a rendszeren kívül. Akkor nincs két valóság, csak egy. Nincs, aki "kintről" rálásson, nincs a film, csak egy átlagos sztori, ahol minden szereplő cáfolhatatlanul úgy gondolja, hogy része a valóságnak. Maradunk tehát abban a közegben, ahol Neót kirúgják az állásából, ha késik, és nincs semmi bonyodalom. Az emberi elme és a számítógépes technika végigvitt összemosásáról nem szólhat a film, mert ezt az igencsak érdekes gócpontot mítoszokkal oldja fel, és nem teszi kétségessé azt sem, hogy van "igazi" és "mesterséges" valóság, amelyek kintről egészen pontosan elkülöníthetők.
Itt pedig egy modernnek nem nevezhető kérdéshez jutottunk, hiszen más-más aspektusból, de feltette már Descartes, Platón és több keleti bölcselő is. Álom és valóság elkülöníthetőségének klasszikus problémája ismeretelméletileg és ontológiailag is megfogalmazható: egyrészt honnan tudhatjuk, hogy mely benyomásaink "igazak" és melyek nem? Másrészt, ha két valóság részesei vagyunk, melyik az érvényes?

14  Mi az alapvető módszer az SF-ben a női egyenjogúságért vívott harcban?

 

megfordítják a nemek közötti viszonyokat.

Karinthy: Kapillária

Végletessé és túlzóvá teszi a nemek megfordított viszonyát. Swift Gulliverjét folytatja. Elsüllyed az utazó, de megmentik, egy olyan társadalom tagjai, ahol látszólag csak nők vannak. Létezik egy másik nem ugyan ebben a vízalatti társadalomban, de egy féregről van szó, a "bullokról", melyeket valójában a nők szülnek. A nők azzal szórakoznak, hogy szétrombolják a bullokok által épített épületeket. Igazából a társadalom tudomást sem vesz róla, hogy van egy másik nem.

Merle: Védett férfiak

Gyanúsan valószínünek tűnő történetet rángat elő: kitör egy betegség, ami csak a férfiakat öli meg. Pár férfi megmarad. Hogyan működik egy ilyen társadalom? Karanténba zárt férfiak. Az összes társadalmi funkciót nőknek kell felvállalni. Az elnöktől a segédmunkásig. A kőműves segédmunkás nők utánafütyülnek a férfinak. Ami korábban lehetetlennek tűnt, most valóság, ami korábban nevetségesnek tűnt, szintén. És sok barátnője van. Egyik katona. "A katona és a babája" - gondolkodik főhősünk, és hülyén érzi magát.

Thea Bekman: Az amazonkirályfi

Nagy világkataklizma után - mely a Földet kibillenti a tengelyéből - Görnland válik az élhető hellyé. Egy nőuralmú társadalomba kerül főhősünk, aki férfi. A társadalom is "zöld", természetközeli. A féfiak képességei, jelleme miatt válnak alárendeltté, mert ez az életformá számukra nem magától érthetődő. Létrejönnek más társadalmak is Európában: főhősünk jön beszél a környezetszennyező férfiak fejével. Mediál a különböző társadalomtípusok között. (Az író nő.)

 

15 Mi akadályozza a nők egyenjogúságát a társadalomban?

 

Amikor elkezdett az ember magántulajdonolni, akkortól kezdve lesz a nő egyre alárendeltebb. A fizikailag nehéz tevékenységeket a férfiak végezték: a tulajdonjog is az övék volt. Fontossá válik ekkor az is ugye, hogy a gyerek kié, és hogy ha lehet - fiú legyen. S a hűség problémája is főleg a nőkre nehezedik, a férfiak ezt nem veszik túl komolyan. Már a görög társadalmakban is igencsak el vannak nyomva a nők. Egy szabad athéni polgár nem társalog a feleségével. Nem iskoláztatják a nőket. Van egy olyan nőtípus ugyan, akivel lehet társalogni: erre nevelik, zenélni tanítják, lehet vele tarásalogni: a hetéták.A feleség dolga a háztartás és a gyereknevelés.

A kapitalizmusban nem számítanak a nemek. Egyedül a siker számít. Ahol versenyhelyzet van, ott sok a nő - mert nem számít, hogy nők, csak az, hogy tethetségesek. Ott, ahol nincs versenyhelyzet, nem számít annyira a tehetség, ott pedig a férfiak vannak túlsúlyban. Az alulbérezés a nők társadamilag alacsonyabbra becsülésének folyománya és hagyatéka. "A házasságok nem az égben köttetnek" - anyagi okai vannak. Mindenki a saját rétegében köt házasságot. Évezredesen hagyományos nevelési rendszer: a fiút fiúnak, a lányt lánynak neveljük. Óvodában lányok főznek és szorgoskodnak az egyik sarokban. a fiúk legóznak a másikban. Hatásos nevelés. (Emellett nehéz megakadályozni, hogy a nagyszülők babát vegyenek a lányunokának.)

16 Sorold fel Stanislaw Lem legfontosabb munkáit!

 

Asztronauták, Magellán-felhő, Csillagnapló, Éden, Visszatérés, Solaris, Summa Technologiae, A legyőzhetetlen, Kiberiáda, Az Úr hangja, Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia, Pirx pilóta kalandjai, Képzelt nagyság, Szénanátha, A kudarc, Béke a Földön, Lymphater utolsó képlete, Álmatlanság, Az emberiség egy perce, Szempillantás, DiLEMmák, Sex Wars

 

17 Vajon mi a forrása a Lem Kiberiádájában lépten-nyomon fellelhető ironikus szemléletmódnak?

18 Mi a Turing-teszt?

 

A Turing teszt az intelligencia tesztje, amelyet Turing dolgozott ki. E szerint egy gép akkor nevezhető intelligensnek, ha emberi megfigyelők nem tudják a viselkedését megkülönböztetni az emberi viselkedéstől egy beszélgetés során. A legjobb verzió talán az, hogy leültetjük az embereket egy billentyűzethez és egy chaten keresztül kommunikálhatnak. El kell dönteniük, hogy egy emberrel beszélnek a másik oldalon, vagy egy géppel.
Sok ilyen chat-robotot próbáltak kidolgozni, egyelőre egyik sem ment túl ezen a Turing teszten: igen könnyen lelepleződtek, mivel nem rendelkeztek azzal a mindennapi, általános intelligenciával, amivel minden normális ember rendelkezik.

19 Mi a "kínai szoba" érv?

 

Képzeljünk el egy embert, aki nem tud kínaiul. Képzeljük el, hogy ezt az embert elhelyezzük egy szobába, és megfelelő programmal látjuk el. Ezek után ez az ember kérdéseket kap kínaiul. Képzeljük el, hogy ez az ember abban a chat-szobában kommunikál kínai kiértékelőkkel. Tegyük fel, hogy emberünk a programmal együtt tökéletes választ ad a kínaiak kérdéseire. Tehát átmegy a Turing teszten. A Kínaiak nem fogják tudni megmondani, hogy nem egy kínaiul értővel beszélgetnek. Ugyanakkor az emberünk egyáltalán nem ért kínaiul. Searle szerint ez azt jelenti, hogy a rendszer nem ért kínaiul, tehát az erős program bukott. A gondolatkísérletben az nem lényeges, hogy kínai nyelvről van-e szó, vagy általában intelligens tudásról, tehát az érv átvihető a mesterséges intelligencia kérdésére.

Searle szerint abból, hogy adekvátan reagál, még semmit nem tudok arra nézve, hogy gondolkodik-e egyáltalán

20 Milyen megközelítései vannak a test-lélek problémának?

 

- Dualizmus (Descartes): a test és a lélek két egymásra visszavezethetetlen egyetemes lényeg (szubsztancia). A világban lévő dolgokból kivonva mindent, ami nem tartozik a lényegükhöz, eljutunk valamihez: a kiterjedéshez pl., ami az anyag legjellemzőbb tulajdonsága. De vannak másféle dolgok, amiknek a végső lényege a szellem (a tudat, a gondolkodás, vagy valami ilyesmi). A megállapítás pedig az, hogy ezekben nincs közös. Itt van az ember, ami látszólag egy gondolkodó anyag. Descartes megoldása, a tobozmirigy, nem teljesen illeszkedik a dualizmus megállapításához. Ennek ellenére ez az irányzat azóta is létezik és fejlődik, és fontos az agykutatásban, az intelligenciakutatásban. Amikor az agykutatónak nem sikerül összefüggést találnia az agy fizikai tulajdonságai és a mentális állapotok között, akkor végülis a dualizmus álláspontjára helyezkedik. Hogy a dualista elképzelés mentén hogyan kerül a testbe a tudat, kérdéses. Ebből következhet, hogy nem fog tudat kerülni soha mesterséges gépbe, mert hogyan is rakjuk bele.

 

- Redukcionizmus: fennáll a két szubsztancia között a visszavezethetőség. A lélek jelenségei visszavezethetők az agy tevékenységeire. Ha ma még nem is, majd sikerülni fog. Majd a pozitron-emissziós tomográfiával megvizsgáljuk az agyat, és megmondjuk, hogy mire gondol. Pl. mondunk neki két számot, és ráhagyjuk, hogy kivonja vagy összeadja. Erre az álláspontra helyezkedve arra jutunk, hogyha sikerül mesterségesen összerakni egy embert (mondjuk molekulánként), akkor az gondolkodni fog - lelke lesz.

 

- Behaviourizmus: pszichológiai álláspont (irányzat), mely szerint azt, hogy mi zajlik le a másik ember fejében, nem tudhatjuk. Egy dolgot tudunk mérni, megfigyelni: azt, hogy hogy viselkedik. Nem beszélünk lélekről, csak a viselkedéséről. Azt, hogy mit hisz, gondol, érez, azt nem tudjuk - csak onnan, ha az megnyilvánul valamilyen viselkedésben - pl. elmondja. Az állítás tehát az, hogy egyedül a saját fejembe látok bele, és a legcélszerűbb azt feltételeznem, hogy ugyanolyanok, mint én. Ezt az álláspontot elfogadó, folytató irányzatok: neopozitivizmus, fizikalizmus. Ezt az álláspontot elfogadva már el is jutunk a Turing-teszthez. Igen könnyen tudunk értelmes robotot gyártani így, mivel ha úgy viselkedik, mint egy ember, akkor hát nincs mit mondani: az egy ember.

 

- Funkcionalizmus: abban különbözik a redukcionizmustól, hogy nem érdekli, hogy mi van a funkció alatt. Az a kérdése, hogy létezik-e, működik-e az adott funkció, vagy sem. Az implementáció nem érdekli: mindegy, hogy van egy kocsonya, és az gondolkodik, vagy van egy halom tranzisztor vagy efféle, és az. Ha azonos a funkció, akkor mindegy miből, hogyan van. Így könnyen elképzelhető egy olyan valami, amiben ugyanazok a funkciók vannak meg, mint az emberben. Az már más kérdés, meg tudjuk-e határozni, hogy milyen funkciók vannak egy emberben.

 

21. Vázoljon egy időutazási paradoxont!

 

Bármilyen kis különbség a kiinduló értékekben óriási változásokat okozhatnak a hosszútávon.

Vadászok számára őskori utazásokat terveznek dinoszaurusz-vadászat céljából, mert a jelenben nagyon kicsik már az állatok. Egy utazási iroda intézi az ügyeket. A társaság megfelelően gondoskodik arról, hogy ne változtassák meg a történéseket (csak olyan dinoszauruszt lőjenek le, ami amúgy is kimúlna). Ám egy vadász lelép az ösvényről, és agyontapos egy lepkét. Amikor visszatér a csoport a jelenükbe, két dolgot tapsztalnak: az előzőnapi elnökválasztáson a másik elnök győzött, és az angol nyelv helyesírása megváltozott.

Tegyük fel, hogy visszautaztunk az időben, és megöltük a biológiai nagyapánkat, mielőtt találkozott volna nagyanyánkkal. Ennek következtében valamelyik szülőnk meg sem fogant (és így mi sem), ezért végső soron vissza sem utazhattunk a múltba, hogy megöljük a nagyapánkat és így tovább.

Ray Bradbury: Mennydörgő robaj

 

Oldal: Tudományos fantasztikus világnézetek
Segédanyagok - © 2008 - 2024 - help.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat