Milyen szakmai háttérrel rendelkeznek? Mi a szerepük? …
Diplomával rendelkezik valamennyi óvodapedagógus. Néhányuknak óvodai differenciáló fejlesztőpedagógiai szakvizsgája van. Az óvodapedagógusok feladata a gyermekek gondozása, nevelése, fejlesztése. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak dajka szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek, az érettségi mellett. Az ő feladatuk a gondozási teendőkbe segítséget adni az óvodapedagógusoknak. A nap folyamán segítségére lenni az óvodapedagógusoknak a csoportszobákban, a mosdókban, az udvaron. A gyermekek gondozási teendőinek ellátása mellett takarítják a csoportszobájukat, és a hozzá tartozó mosdót.
A tanulás szervezése az ITK-ben1
Hogyan szervezik a tanulást? Hogyan működnek együtt a tanulók és a pedagógusok, szervezők? …
Az ismeretnyújtás, gyakorlás, rendszerezés, fejlesztés áthatja az egész napot. Napirendnek megfelelően dolgoznak az óvodapedagógusok, de ezt kezelhetik rugalmasan a gyermekcsoporthoz és a nap folyamán megvalósításra kerülő feladatokhoz igazodva. Reggeli előtt kis csoportos vagy akár egyéni formában foglalkozik az óvodapedagógus a gyermekkel/gyermekekkel. Reggeli után már inkább a frontális tanulásszervezés a jellemző. A délelőtt folyamán szinte valamennyi tanulási forma megfigyelhető a csoportokban. Például: gyógytornász foglalkozik azokkal a gyermekekkel, akiknek erre a segítségre szükségük van a tornaszobában. A csoportszobában maradó gyermekeknek ábrázolási tevékenység lehetőségét biztosítja az óvodapedagógus, ám azokkal a gyermekekkel a pedagógiai munkát segítő dajka játszik, akiket ez a tevékenységi forma nem köt le. Integrált gyermekeink közül minden csoportban 1-2 fő található. A gyógypedagógus ebben az időszakban viszi ki a csoportból és fejleszti sérülésspecifikumoknak megfelelően. Összehangolt munka, folyamatos napirend jellemzi munkánkat. A folyamatos információáramlás biztosítja a szervezők számára az átláthatóságot, és szabja meg a soron következő feladataikat.
Milyen pedagógiát követnek? Milyen tantervet használnak?
Az általános óvodapedagógiai ismereteket egészítjük ki fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai ismeretekkel. Az országos Óvodai Alapprogram alapján helyi óvodai programot készítettünk.
Éves oktatási tervet állítunk össze korcsoportoknak megfelelően, melyeket heti tervekre bontunk le. Készítünk féléves nevelési tervet, negyedéves fejlesztési tervet. A fejlesztési terveket a szülőkkel megbeszélve valósítják meg a csoportos óvodapedagógusok.
A tanulás kontextusa, körülményei, összefüggései2
Milyen kontextusban történik a tanulás? …
A tanulás történhet kötött és kötetlen formában, életkortól, fejlettségtől függően. Csoportos, mikro csoportos, kiscsoportos, frontális és egyéni formában egyaránt. Történhet külső, utazó pedagógus közreműködésével, pl: gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász. A világ felfedezésében közreműködhet az óvodapedagógus, a pedagógiai munkát segítő alkalmazott, és a csoportban tartozó bármelyik társ, lásd a fentebb említett őszi zöldséges szerepjátékot.
Hogy néz ki a tanulás fizikai környezete? …
A tanulás történhet az óvodában, a csoportszobákban, a tornaszobában, a fejlesztőszobában, az udvaron. Történhet a bennünket körül vevő mikrokörnyezetünkben. (a kertvárosi övezetünkben) Kerületen belül (pékség, piac, tűzoltóság, zöldséges, könyvtár), a fővárosban (múzeumok, állatkert, planetárium, bábszínház), az agglomerációban (néphagyományokat bemutató-gyakorló gazdaságokban).
A helyi közösség közreműködését felhasználják-e a tanulás elősegítésében? Ha igen, hogyan? …
A helyi közösség számomra több jelentéssel bír. Ha a kérdés a bennünket körül vevő lakókörnyezetre irányul, akkor nem. Helyi közösségen, ha az alkalmazotti közösségünket értik, akkor igen. Minden alkalmazásban lévő óvodapedagógus és pedagógiai munkát segítő alkalmazott ismeri az óvodánkban járó valamennyi gyermeket, így bármelyik csoportban ugyanolyan színvonalon képesek a nevelő-oktató munkát ellátni mindannyian. A szakmai munkaközösség közös szokás-szabályrendszert dolgozott ki korcsoportonként. Az eltérések a csoportok között minimálisak. Ezek az információk megtalálhatók a csoportnaplókban. A csoportnaplók tartalmát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak egyaránt ismerik. Az óvodában dolgozók azonosultak óvodaképünkkel, gyermekképünkkel, mely a helyi nevelési programban került megfogalmazásra.
Bevonják-e a szülőket? …
Alkalmanként igen. A szülők a számukra biztosított nyílt napokon tevékenyen vesznek részt a csoportok életében. (őszi munka délelőtt, húsvét, tavaszi nagytakarítás az udvaron, Föld napi virágültetés, gyermeknap).
Finanszírozás
Hogyan történik az ITK finanszírozása?3
Önkormányzati fenntartású intézmény vagyunk, így az önkormányzatunk tartja fenn az óvodát. Semmilyen egyéb bevétellel nem rendelkezünk.
Az eredmények bizonyítása, értékelése4
Van információ az elért tanulási eredményekről (beleértve az ismereti, a szociális, interperszonális és meta-kognitív fejlődést)? Mit mutatnak ezek? …
Az intézményen belül a gyermekek tanulási eredményéről pontosan tájékozódhatunk az egyéni fejlesztési-értékelési rendszerünk folyamatos működtetésével. Helyi programunk bevezetése óta minőségfejlesztési célnak is megfeleltetett, mérésre alkalmas szempontsort alkalmazunk. (Porkolábné Dr. Balogh Katalin-féle) mely tartalmazza mind az ismereti, szociális, meta-kognitív fejlődés ütemét, mind pedig a kiemelt fontosságú anyanyelvi és mozgásfejlettség állapotát. A fejlettségmérő lapokról olvasható információk (állapot felmérés, fejlődési ütem) segítenek bennünket abban, hogy minden kisgyermek egyéni problémáira felfigyelhessünk, és időben beavatkozhassunk az egyénre szabott prevenciós programunkkal, illetve speciális területek szakembereitől segítséget kérhetünk. (gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász, pszichológus)
Hogyan értékelik a tanulást? …
A tanulás értékeléséhez kérdőíveket alkalmazunk, mind a belső (pedagógus, gyermek) mind a külső partnereink számára (szülők, iskola), mely biztosítja az információk feltárását és lehetővé tesz a javítási folyamatok elindítását. Kérdéseink háromévente, a bemenet (miért választották ezt az óvodát?), illetve a kimenet: (megfelelt-e elvárásaiknak, a gyermekek fejlődése, intézmény légköre, működésének feltételei) értékelésére irányulnak.
Az iskola felé évente elégedettségi mutatókat vizsgálunk: (szociális, érzelmi állapot, testi, illetve értelmi fejlettség szempontjai alapján).
1 Itt célszerű minél konkrétabban fogalmazni, a tanulásszervezési gyakorlat, az együttműködés egy-egy példáját is röviden bemutatni.
2 Itt fontos, hogy a tanulási kontextus sokféle forrása és aspektusa is érzékelhetővé váljon: belső és külső kapcsolatok, szociális, fizikai, érzelmi aspektusok.
3 Érdemes a források különböző típusait, arányukat bemutatni (esetleg kb. összegeket írni hozzá). Az OECD számára az a lényeges, hogy az intézmény ne építsen olyan mértékű tandíjra, ami meghiúsíthatná a gyakorlat elterjesztését.
4 Célszerű a korábban megkérdezett célokat, tanulási kimeneteket alapul venni. Belső és külső értékelési formákat egyaránt be lehet mutatni.